dvzljk a Karcsai ltalnos Iskola  honlapjn!

tel.:47-342-007, e-mail: iskkarcsa@gmail.com

 
Menü
 
Bejelentkezés
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Linkek
 
Plyzatok
 
Bemutatkozs

Az iskola trtnete

 

„Ahol a gondolkods, ott lakik a lelkiismeret is: nem a lbban vagy a kzben, hanem a fejben….A kor lelkt az rstudkban kell keresni.”

                                                                                                                     /Babits Mihly/

A bodrogkzi Karcsa, szlfalunk, tbb mint ezer v ta fennll. A teleplsen az iskolai oktats mr vszzadokkal ezeltt is ltezett. Nagy Gza (1960-1987, tanr, nprajzkutat) munkinak hla, nem szksges levltrakban, egyhzi anyaknyvekben, jegyzknyvekben bvrkodnunk, hogy feltrjuk a mlt oktatsi mdjt, rendszert.

Az elemi iskolai oktats kezdete valsznleg arra az idre tehet, amikor 1527-ben Mgchy Gspr (? - 1587) Heves s Borsod megyk fispnja a bodrogkzi kzsgeket az j hit (reformtus) valliv tette. Az egyhz tudta, hogy a vallsos nevels s tants iskolai kereteken bell a legbiztosabb, ezrt kezbe vette az oktats gyt.

A karcsai npoktatsrl mr 1611-bl tallhat rsos feljegyzs, mely a rektor jvedelmt rgzti.

Az els tant neve (amely klnbz dokumentumokban megtallhat http://www.pdf-repo.com/pdf_1a/256g35o87m951c5787f.html) Stephanus Piscolti (1629).

A tantk rvidebb-hosszabb ideig szolgltak itt. Volt, aki csak 1-2 vet tlttt Karcsn, de Gspr Istvn (1806-1846) s Kntor Lajos (1888-1928) 40 vig volt a falu tantja.

A lelkipsztor s az egyhztancs ellenrizte a tant munkjt, s kifejezte elgedettsgt, illetve nemtetszst. Amelyik tant nem ttte meg a kvnt mrct, elmozdtottk helyrl.

A tankteles tanulkat sszertk, s ennek megfelelen jrtak iskolba. Sajnos, az oktats sznvonala nem volt mindig kielgt. Kevs taneszkz llt a tantk s a tanulk rendelkezsre, emellett nagyon magas volt a mulasztott napok szma. A gyerekek mulasztsrt sok szlt pnzbntetsre tltek. Ekkor a hinyzs cskkent, de a falusi gyerek munkjra szksg volt otthon, gy, amikor kitavaszodott, ismt megntt a hinyzs. Az iskolban rst, olvasst, szmolst s hittant tantottak a rektorok.

Az 1883-as iskolaltogats megllaptotta, hogy a karcsai reformtus iskolban az oktats sznvonala jelentsen emelkedett. Az egyhzmegye ezeket az osztlyzatokat vezette be: kitn, dicsretes, kielgt, gyenge.

1868-ban megjelent haznk els npoktatsi trvnye, mely bevezette a hat elemi vgzst (6-12 ves kor), s 12-15 ves korig az iskolai tanktelezettsget. Karcsnak ekkor csak hrom-osztlyos iskolja volt. Ismt megszigortottk a rendszeres iskolba jrst, de az 1882 himljrvny miatt nem lehetett rvnyesteni. 1888-tl Kntor Lajos vette t az iskola vezetst. Ekkor kezddtt a hrom osztlyrl hat osztlyra val fejleszts. Termszetesen szksgess vlt az iskola jjptse, kibvtse. 1891-ben kezddtt az iskola ptse, mely kihatott az oktats eredmnyre is. A gyermekek sokszor az udvaron gyltek ssze, rossz id esetn a kzsghzban folyt a tants. 1892-ben vgre j iskolt kapott a falu. Egy tanterem s egy tanti laks volt az pletben. A tants reggeltl estig folyt, dlben sznettel. Elbb a kisebb osztlyokkal foglalkozott a tant, majd mg az idsebbeket tantotta, a kicsikre egy-egy gyerek gyelt (rendre, fegyelemre, leckersra, tanulsra). Hetente egy dlutnt jtkra fordtottak. Kntor Lajos idejben kerlhettek ms valls tanulk is az iskolba, de tbbet kellett fizetnik, mint a reformtusoknak. A tant munkja akkor is szertegaz volt. Hozz fordultak tancsrt, rsbeli beadvnyok elksztsrt. Mivel a gyermekltszm 100-120 f volt, a kzsg vezeti krvnyt rtak a megyhez llami iskola ptsrt. 1907-ben kezddtt az ptkezs, s 1910-ben meg is indult az oktats az j iskolban, amelyben hrom tanterem s egy laks kapott helyet.

 

Az 1910-ben plt llami iskola plete (1910)

 

Az egyik tanteremben a rmai katolikus egyhz kpolnt rendezett be, s hasznlta 1947-ig. gy sszesen hrom tanteremben hrom tanervel folyt a tants, br az iskolakteles gyermekek ltszmhoz (356 f) ez is nagyon kevs volt. Nem csoda, hogy az iskolba jr gyermekek oktatsa szinte lehetetlen feladat el lltotta a tantkat. Az oktats helyzetben 1921-tl llt be javuls, amikor Becsked tanyn megnyitottak egy iskolt kt tantval. gy a Karcshoz tartoz tanykon l gyermekek ebbe az iskolba jrtak. 1947-ben csak az 1- 4. osztly tanult Becskeden. Az 5-8. osztlyos gyermekek a karcsai iskola tanuli lettek. 1938-ban a reformtus egyhz j iskolt ptett, tanti lakssal (a ma is ll plet a templom mellett).

 

 

A kzsg szerencsjre az llami s az egyhzi iskola j egyetrtsben tudott egytt dolgozni. Az egyhzi iskolban az 5-6. osztly maradt. Az 1-4. osztlyt az llami iskolban tantottk. gy oldottk meg az osztott tantst. 1937-1938-ban orvosi vizsglaton vettek rszt a gyerekek, s mivel 80%-uk alultpllt volt, ezutn naponta kaptak tejet, sajtot, ftt tojst, kristlycukrot stb.. Az elemi iskolban htftl pntekig folyt a tants, a szombati nap az ismtl iskolsok volt.

A hbor idejn a tants sznetelt, de 1945 janurjban ismt megkezddtt az oktat-, nevel munka. Az elemi iskola elvgzse utn lehetsg lett volna tovbbtanulsra, de a magas kltsgek miatt erre keveseknek nylott lehetsge. 1945-ig mindssze ten mentek felsbb iskolba. Hrman gimnziumot, Nagy Lajos s Tth Pl tantkpzt vgzett. Nagy Lajos hazakerlt Karcsra, s 1958-1967-ig igazgatknt tevkenykedett. Karcsn s Becskeden ekkor hrom iskolaplet volt, sszesen t tanteremmel. A magas tanulltszm miatt azonban ismt gondot okozott a gyermekek elhelyezse. Ezrt indult meg a Karcshoz tartoz tanykon a tagiskolk szervezse (Nyr, Biharom, Miklsfld). gy enyhlt a zsfoltsg s eredmnyesebb lett az oktats, nevels. A hat elemit felvlt nyolcosztlyos oktats megszervezse nem volt knny. A szemlyi s trgyi felttelek sem voltak megfelelek, a szlket is gyzkdni kellett a hetedik, nyolcadik osztly elvgzsnek fontossgrl. Magas volt a lemorzsoldott tanulk szma.

Az oktatsi sznvonal s a szaktanri elltottsg javtsa rdekben 1959-ben egy t-tantermes iskola plt, melyet a kvetkez tanvben mr birtokba is vettek a pedaggusok s a gyermekek. A jobb krlmnyeknek ksznheten javult a tanulk tanulmnyi eredmnye. 1945 utn lehetsg nylt a az el nem vgzett osztlyok befelyezsre. sszegyjtttk az iskolai vgzettsgre vonatkoz adatokat, majd megkezddtt a felntt tanulk szervezse. 1947-ben mr megindult Karcsn hrom alapismereti tanfolyam. A hatvanas vekben egyre tbben jelentkeztek a 7-8. osztly elvgzsre is. A szorgalmi idszak oktbertl prilis elejig tartott, heti hrom foglalkozssal. Ezutn minden vben jraindult az oktats egszen addig, mg igny volt a dolgozk esti iskoljra. Fiatal pedaggusokknt mi is rszt vettnk ebben az oktatsi formban, tapasztalatot szerezve vele a felnttekkel val bnsmdhoz.

1964-ben az iskola krzeti ltalnos iskolv vlt. Karosban megsznt a fels tagozatosok oktatsa, gy a karosi 5-8. osztlyos tanulk Karcsra jrtak t. A tanulltszm nvekedse a prhuzamos osztlyok kialaktsa miatt nem okozott problmt. A szaktanri elltottsg is folyamatosan javult. Egyre tbb gyerek tanult tovbb a kzpiskolkban. Az 1960/70-es vekben a fiatalok csaknem fele szakmunks bizonytvnyt szerzett. Gimnziumban s szakkzpiskolban krlbell hsz szzalkuk rettsgizett, harminc szzalkuk pedig itt maradt a mezgazdasgban. Folyamatosan emelkedett a felsfok vgzettsget szerzett fiatalok szma.

Ekkor a pedaggus vgzettsg karcsaiakat a kzsgi s iskolai vezetk igyekezetek hazahozni volt iskoljukba, hogy a helyi krlmnyeket jl ismerve vgezzk oktat, nevel munkjukat. Ebben len jrt Alberti Emil az iskola akkori igazgatja. Ezekben az vekben kerlt haza krlbell 10 frissen vgzett tant s tanr „prftnak sajt falujba”. Ksbbi tevkenysgkkel s a mr itt dolgoz volt tanraikkal egytt bebizonytottk, hogy lelkiismerettel, elszntsggal s tudssal, a nehz krlmnyek kztt l gyermekeket is sikeress lehet tenni. gy vltak a karcsai iskola tanuli a krnyez kzpiskolk legjobbjaiv s a tanulmnyi versenyek legeredmnyesebb rsztveviv.

Az iskolban tant pedaggusok eredmnyes munkt vgeztek a tanulk szabadidejnek hasznos eltltse tern is. Nagy Gza magyar-trtnelem szakos tanr megszerettette fogkony dikjaival a mlt hagyomnyainak tisztelett, rzst, gyjtst. Ltrehozta az Erdlyi Jnos honismereti szakkrt, melynek keretben a tanulk a gyjtmunka mellett klnbz plyzatokon vettek rszt, sokszor nyertek is. A Karcsai nplet cm kiadvnyban tbb, a tanulk ltal sszegyjttt hagyomny szerepel. Nagy Gza nevt az iskolban emlkterem (9. szm tanterem) s a mveldsi hz rzi.  

Nagy rmet jelentett a gyerekek szmra, amikor Lipiczki Imre (1955-1993) tanr r irnytsval kerkprt, kismotort szereltek, s felkszlhettek vezeti engedly megszerzsre is.

Koleszr Jnos (1953-1978) tanr bcsi neve sszeforrott nemcsak az orosz nyelvvel, hanem a kulturlis munkval is. Mesejtkokat, szreti tncot, jeleneteket tantott be, amelyeknek ms faluban trtn bemutatsval nvelte a karcsai iskola hrt. Szmunkra nagyon emlkezetes volt a szreti tnc. A sznpadon szltkket lltottunk ( egy szges bot volt leszrva, feldsztve szlindkkal s frtkkel). A fik htn puttony volt, s mi az „Ettem szlt…” nekelve tncoltunk a szlsorok kztt. Ezzel a tnccal is elltogattunk a szomszdos kzsgekbe.

A hatalmas Mveldsi Hz lehetsget adott ifjsgi filmek, mesefilmek vettsre, bbjtkok, gyermekeladsok szervezsre. Az ttr mozgalom keretben gyakran voltunk hzigazdi a jrsi kulturlis seregszemlknek, ahol versmondsban, przamondsban, nekkarban, szl nekben stb. mindig kivl helyezseket rtnk el. A karcsai emberek tbbsge ma is szvben hordozza a nyri tborozsok emlkeit. Nemcsak a fenyvesben, hanem a Csanyikban, Csillebrcen, Znkn stb. is. Az akkori gyerekek nagy lvezettel nekeltek s jtszottak tncos krjtkokat az udvaron nevelikkel egytt. A sporttevkenysg is mindig kiemelked helyet foglalt el a szabadids tevkenysgek kztt. Jrsi, megyei s orszgos versenyeken tanulink eredmnyesen szerepeltek. A fiatalon elhunyt Molnr Istvn testnevel tanr nevt a Molnr Istvn emlktorna rzi.

A nyolcvanas vek kzepn kezddtt el az iskola pletnek bvtse. 1988-ban adtk t Lipicki Imrn igazgatsga idejn a krnyk legnagyobb tornatermt, melyhez ltzt s zuhanyozt is ptettek. Ezen kvl mg ngy tanterem (kmiai elad, szertr s tanri szoba) is kialaktsra kerlt az j iskolarszben.

Az akkori iskolavezets (Kardos Lajosn, Sipos Istvnn) kezdemnyezsre 1993-ban Alapfok Mvszeti Iskola indtsrl dnttt a helyi nkormnyzat (Gyrgy Kroly polgrmester, Szekeres Andrs jegyz), mely az ltalnos iskola pletben kezdte meg tevkenysgt. A mvszeti iskola tanuli vente tbb alkalommal nvendkhangversenyen s tncbemutatkon bizonytottk tudsukat tanultrsaik s a falu lakossga eltt is. Klnsen emlkezetes valamennyink szmra az els karcsonyi hangverseny, mely hatalmas tmeget vonzott a mveldsi hzba. Meghat msora knnyeket csalt a hallgatk szembe is. A bevtelbl nylt lehetsg j hangszerek, kottk vsrlsra. Az jszersge s tetszetssge miatt a helyi vllalkozk is nagylelken tmogattk az intzmny mkdst. Hre tlszrnyalta a falu hatrait, s ms kzsgekbl is szp szmmal akadtak tanulink. Ksbb az ignyeknek megfelelen tbb tanszak is indult. A tanulk szmra lehetsg nylt zongora, furulya, nptnc tanulsra. gy a mvszeti iskolnk hsz ves mltra tekint vissza.

1998-tl hrom vig 9-10. osztly is mkdtt az iskolnkban. A Bodrogkz tbb teleplsrl jrtak ide a fiatalok, akik tanulmnyaikat szakkpz iskolkban folytathattk a 10. vfolyam befejezse utn. Az tszervezsek kvetkeztben a karosi tanulk tbbsge lassan ms iskolba iratkozott be. j intzmnyi forma jtt ltre MK (ltalnos Mveldsi Kzpont) nven Dakos Jnos polgrmestersge s Dakos Istvnn igazgati munkja idejn.

Az iskola vezetse s a tantestlet flvllalta az integrlt oktats megszervezst a halmozottan htrnyos helyzet rszorul tanulk felzrkztatsa rdekben. Ezt a pedaggusok tantsi rkon kvl, djazs nlkl vgeztk. A tanulkat s szleiket, rendszeresen tjkoztattk az elrt eredmnyekrl s a mg meglv hinyossgokrl. Ksbb lehetsg nylt plyzatok segtsgvel a program kibvtsre, j eszkzk, btorok beszerzsre is. Iskolnk tanulinak krlbell harminc szzalka a roma kisebbsghez tartozott. Valamennyi pedaggus specilis tovbbkpzsen vett rszt a velk val clravezet bnsmd elsegtse rdekben. Igyekeztnk megismertetni a gyermekekkel sajt gykereiket, kultrjukat, jellegzetes foglalkozsaikat. Tbbszr vettek rszt a tanulk olyan versenyeken, amelyeken az itt szerzett tudsukat kamatoztattk.

Kikerlt az iskolaigazgat hatskrbl elbb a Mveldsi hz, ksbb a Kzsgi Knyvtr, s a KLIK ltrejttvel az voda is. Az voda az nkormnyzat fenntartsban mkdik tovbb. Az ltalnos iskola s mvszeti iskola a KLIK-hez tartozik (2013).

2011-ben megjult az 1960-ban s 1988-ban tadott iskolaplet. 2013-ban pedig j funkcit kapott az 1910-ben plt llami iskola plete is, IKSZT nven. Ebben mkdik a kzsgi knyvtr s az ltalnos iskolsok ebdlje.  A tanulk ismt az egsz napot 8.00- 16.00 rig az iskolban tltik, csak nem mennek haza ebdelni, hanem minden tanul a napkziben tkezik. Kapnak tzrait, uzsonnt (a gymlcsprogram keretben az 1-6. osztlyok klnbz gymlcsket ehetnek, iskolatejhez jutnak).

A karcsrl szrmaz vagy a teleplsen hossz ideje l pedaggusok a faluban tltttk egsz munkssgukat. Nemcsak oktat- nevel munkjukat vgeztk pldamutatan, hanem szerveztk, irnytottk a kzsg rendezvnyeit, nnepsgeit. Mindig tevkeny, nzetlen rsztvevi voltak a telepls mindennapi letnek. Jelenleg nyugdjas pedaggusknt tltik napjaikat, de most is mindenben lehet munkjukra szmtani: Nagy Ferencn, Lipicki Imrn, Gyrgy Kroly, Gyrgy Krolyn, Kardos Lajosn, Nagy Lajosn, Ferkovics Anna, Tth Jzsefn, Nagy Jzsefn, Pappn Tth Erzsbet, Kustos Istvnn, Sipos Istvnn, Szab Istvnn, Nagy Zoltnn, Bartus Zoltnn.

Mivel az iskola fennllsrl 1611-bl mr rsos feljegyzs tallhat, btran mondhatjuk, hogy a tbb mint 400 ves oktats-nevels tretlenl folyik tovbb Balogh Sndor Csabn igazgatsga alatt.

 

Arra is emlkeznek mg…

           

A negyvenes vekben a lnyok guzsalyos tncot tanultak. A kezkben a talpas guzsaly teteje volt szsszel s szalaggal dsztve, s a ”Kk a kkny” cm dalt tncoltak. Ezzel a msorral tbb helyen is fellptek. Hadhzi Mria tantotta be. (Dakos Gusztvn Vajda Aranka)

#

Npszer volt az nekkar is. Heti kt alkalommal jrtak prblni. Tbbszlam dalokat is nekeltek. Veres Lszl ksrte nekket zongorn. Eljutottak Ricsre, Storaljajhelybe, st Monokra is, ami nagy lmny volt szmukra, hiszen akkor utazsra sem volt lehetsgk. (Dakos Lszln Balzs Irn U)

#

A sznjtsz kr sok npsznmvet s ms darabot tanult. Ezek bemutatsa sem csak a faluban trtnt, hanem ms telelsekre is meghvtk ket. A Sri br klnsen nagy sikert aratott. (Dr. Nagy Katalin U). Az „j iskolban” (1955-1960) ttr szobt is kialaktottak. Ebben a helyisgben tartottk a foglalkozsokat felntt felgyelete nlkl. Az akkori tanulk fegyelmezettsgt bizonytja, hogy meg tudtk rizni a rendet, s tudtak szpen jtszani, dolgozni. ttrcsapatunk neve 1148-as Petfi Sndor ttrcsapat volt (az 1148 az ttrcsapat szmt jelentette). Nagy tmegeket vonzott a minden v tavaszn megtartott kisdobos- s ttr avats. Az egyenruhban (stt cip, stt alj, kisdobos- s ttr ing, sp, kk vagy piros nyakkend, v, az ttr vezetknek vllap is jrult az egyenruhhoz) felsorakozott dikok s vezetik sokasga, szp ltvnyt nyjtott. A rendezvnyen rendszeresen rszt vettek a karosi hatrrsg katoni is. Az avatandk (1. s 4. osztlyosok) fogadalmat tettek, s felkthettk a megfelel nyakkendt. Ekkor kerlt sor a kitntetsek s a jutalomtborozsok kiosztsra.

#

A tants befejezse utn a gyerekek falurszenknt sorba lltak, s az gyeletes nevel egyszerre indtotta ket haza. Prosval a jrdn mentek, s kszntek mindenkinek. Nem kiabltak, nem szaladgltak, a rend termszetes volt szmukra.

 

Nagy Ferencn Borika tant nni meghatroz szemlyisge volt iskolnknak. Akkor kerlt Karcsra tantani, amikor mi szlettnk (1952). Amikor fiatal pedaggusknt az iskolba kerltnk, sok segtsget kaptunk tle. A szneteket is egytt tltttk. Belltunk a gyerekek kz dalos krjtkokat jtszani, labdzni. Azt is szerettk a tanulk, ha egyszeren csak krnk gyltek, s egytt dalolgattunk. Amikor megszlalt a cseng, azonnal osztlyonknt sorakoztak, s indultak a tantermekbe.

#

Nemzeti nnepeinkre gyakran emlkeztnk fklys felvonulssal, ami kln lmnyt jelentett a gyermekeknek is, s ltvnyossga miatt a falu lakinak is. Nemcsak a nemzeti nnepek megnneplsre trekedtek a tantk, tanrok, hanem a mikulst s a karcsonyt is igyekeztek hangulatos nnepi msorral emlkezetess varzsolni. Ksbb az egyhzi msorok szervezsben is segtettek.

Hrom nagy hagyomnyos rendezvnye volt iskolnknak: a Tornabemutat, a Suligla s a farsangi jelmezes felvonuls. A tornabemutatra minden tavasszal lzasan kszlt az iskola apraja- nagyja. Ksbb vlt hagyomnny a tornabemutat kezdse s zrsa a mazsorett csoport fellpsvel.

Sok elfoglaltsgot adott nevelinknek a Suliglra val felkszls. Kezdetben tbb kategriban (vers s przamonds, szl nek, nekketts, nekkar, mesejtk, tnc) lptek fel a tanulk. A tnc sikere miatt ksbb minden osztly igyekezett perg ritmus tncot jrni. Most ismt visszatrben vannak a rgi kategrik is. A farsangi jelmezek tervezsben, kivitelezsben a szli munkakzssg is tevkenyen rszt vett. Egyni s csoportos jelmezeket ksztettek, amelyeket a tanulk apr szereplsekkel vittek sznpadra. Fggetlen zsri rtkelte az tletes jelmezeket, s a helyezettek az nkormnyzat s a szlk ltal felajnlott jutalmazsban rszesltek. A rendezvnyt mindig a farsang hercege s hercegnje ksznttte be.

Hajdani Suliglkon kszlt felvtelek:

#

vekig nagy rdeklds ksrte a suli-diszk esemnyeit. A tncot klnfle jtkokkal, diszkkirly illetve diszkkirlyn vlasztsval tettk rdekesebb. A szlk bfben rustottk a klnfle finomsgokat, s a bevtel az osztlypnztrt gyaraptotta. Nagy sikere volt a tombolnak is.

#

Az osztly s az iskolai kirndulsok szervezsre mindig nagy gondot fordtott a Kacsai ltalnos Iskola. Tudomsunk szerint mr a hszas vektl nnepeltk a Madarak s a fk napjt. Ezen a napon legtbbszr a becskedi erdbe mentek kirndulni, de elfordult, hogy a kvesedi vrat ltogattk meg. A becskedi erdei kirndulsokrl mr neknk is kellemes emlkeink vannak. Labdztunk, versenyeztnk, ismerkedtnk az erd lvilgval. Tanraink tletessgnek ksznheten megmutathattuk btorsgunkat, amikor „szktt katont „kerestnk, s nagy izgalmak s flelmek utn meg is talltuk. Mr abban az idben is szerveztek szmunkra kirndulst Egerbe, Aggtelekre, Budapestre. Ezeken a szks anyagi lehetsgek miatt nem minden tanul vehetett rszt.

#

Pedaggus munknk elejn is folytatdott egy ideig a becskedi kirnduls, de egy id utn krnyezeti okok miatt megsznt. Ekkor kezddtek a tbbnapos orszgjr kirndulsok a termelszvetkezet autbuszval. Eljutottak a gyerekeink megynken tl Debrecenbe s krnykre, Szegedre, Visegrdra s Esztergomba, pusztaszerre, a Balaton krnykre, Kecskemtre, de gyakori ti cl volt a Mtra s a Bkk-hegysg is. Neknk, karcsaiaknak j tborozsi lehetsget knlt a fenyves s a Karcsa t vize. Tbb ven keresztl ptettek a KISZ-tagok stortbort, melyben egyszerre kb. harmincan tborozhattak. Az ebdet a napkzibl kaptuk, a reggelit s a vacsort a pedaggusok ksztettk el a tborozk szmra.

A gyerekek nagyon lveztk az rsgvltst, a zszlfelvonst, az jszakai riadkat, s az tletes csatakiltsok kitallst. Tbb ven keresztl tborozhattunk a jrsi ttrtborban, Fzrradvnyban is.

#

A rendszervlts utn az ttrcsapat megsznt, a diklet szervezst a diknkormnyzat vette t.  A mr fent emltett rendezvnyeken kvl szervezi az aradi vrtankra val emlkezst. vekig nagy npszersgnek rvendett a fordtott nap, amikor az iskola kulcsa, ha jelkpesen is, a dikok kezbe kerlt. Biztosan rmteli lmny lenne ezt a hagyomnyt visszalltani. Ezen a napon gyermekigazgat irnytotta az iskola munkjt (akire, mi nevelk nehz feladatokat is hrtottunk pl. ment hvsa, tzriad) s a tantsi rkat is dikok tartottk meg. 

 

Szerzk: Szab Istvnn, Sipos Istvnn

Forrs: Nagy Gza: Az ezerves ves Karcsa krnikja 2002

 
Hatrtalanul banner

 
Fenntart
 
E-krta

E-gyintzs

Tudsbzis: segtsg az elektronikus gyintzshez

 

 

 

 

 

 

Az Anya, ha mûvész - Beszélgetés Hernádi Judittal és lányával, Tarján Zsófival - 2025.05.08-án 18:00 -Corinthia Budapest    *****    ✨ Egy receptes gyûjtemény, ahol a lélek is helyet kapott – ismerd meg a „Megóvlak” címû írást!    *****    Hímes tojás, nyuszipár, téged vár a Mesetár! Kukkants be hozzánk!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!